Egy könyv, amelyről mindenki beszél. Egy könyv, melynek borítója vonzza az ember figyelmét. Egy könyv, melyet milliók által szeretett sorozattal hoznak összefüggésbe. Vajon tényleg olyan nagy siker ez a regény, mint mondják?
Egy könyv, amelyről mindenki beszél. Egy könyv, melynek borítója vonzza az ember figyelmét. Egy könyv, melyet milliók által szeretett sorozattal hoznak összefüggésbe. Vajon tényleg olyan nagy siker ez a regény, mint mondják?
Annak idején, több mint tíz évvel ezelőtt azért kezdtem bele a könyves blogolásba, mert imádtam már akkor is olvasni, a könyv egyszerre volt menedék, szórakozás és társ és szerettem volna erről írni. Megosztani a véleményem, élményeim az adott könyvről, esetleg másoknak kedvet csinálni, hogy ők is elolvassák.
Boltok polcain a régóta dédelgetett könyv, úszol az örömmámorban, nem csak azért, mert pozitív visszajelzéseket kapsz, hanem mert megmutattad önmagadnak is, hogy meg tudod csinálni. Úgy érzed, végre beindul az írói karriered, amiről mindig álmodtál. Jönnek a tervek, aztán leülsz, hogy nekivágj a következő regénynek, és akkor...
"Ha valamit biztosan tudok, akkor az az, hogy az életet más mederbe terelő pillanatok végül sohasem azokból a nagy horderejű eseményekből erednek, amelyektől a változást várnánk. Az igazi, talpunk alól a talajt kihúzó mozzanatok mindig az olyan hétköznapi történésekben rejlenek, mint egy találkozás, a csalódás vagy az, amit tévesen úgy hívunk, véletlen.
Apró kis szikrák, mégis hatalmas robbanásra képesek."
Léteznek-e véletlenek vagy csupán olyan eseményekre mondjuk, amikre nincs más válaszunk? Tudnunk kell- e minden lépésünkről előre? Milyen rejtett oldalaink vannak és akarunk-e velük megismerkedni? Jót tesz, ha így teszünk? Hogyan magyarázzuk a létezést és szükséges-e minden elemét ismernünk az Univerzumnak? Ilyen elgondolkodtató kérdésekkel is találkozhat az olvasó a Szerelem kisbetűvel című regényben.
Írni - vagy bármilyen más művészettel foglalkozni - korántsem olyan, mint a filmeken, vagy ahogyan elképzeljük, mikor először belekóstolunk. A kezdeti lelkesedés hamar szétfoszolhat és sokan itt dobják be a törölközőt. De attól, hogy nehezedik a helyzet, még nem kell hátat fordítanunk annak, amit okkal választottunk. Itt van 8 őszinte igazság az írásról, amivel, ha tisztában vagy, könnyebb lesz túljutni a keményebb időszakokon.
Írtál egy könyvet és most béta olvasókat keresel? A jó volt vagy elment-e kérdések mellett nem árt, ha van még egyéb a fejedben. Ugyanis nagyban segíthetik a munkádat, még azok a vélemények és meglátások is, amelyeket elsőre talán fáj hallani. De mik azok a kérdések, amelyeket fel kell tenned egy béta olvasónak? Lássuk!
Mi történik, ha a szerelem ott talál rád, ami a lehető legmesszebb van a világodtól? Mi van akkor, ha az összetört szíved újra kockára kell tenned? Be mernéd vállalni?
És mi történik akkor, ha az eszed és a szíved harcot vív egymással?
Mit tennél, ha egyszerre fordulna ki a talpad alól a talaj? Mihez kezdenél, ha minden téren újra kellene kezdened, miközben a sebeidet gyógyítod? Mernél bízni másokban és beengedni őket a szívedbe?
Egy történet az újrakezdésről, a kedvességről, a bízni tudásról és a második - vagy sokadik - esélyről a boldogságra.
Te elindulnál egy másik országba, hogy felderíts egy rejtélyt?
Menyire merülnél bele egy titokba, amely talán megváltoztatja az egész képet arról, amit eddig hittél?
Képes lennél változni és megtalálni magadban a válaszokat, amelyektől féltél?
Közeleg a november és az írás szerelmeseinek ez csak egyet jelent: NaNoWriMo.
Ha már részt vettél benne, de nem jártál sikerrel, akkor azért, ha még sosem csináltad akkor pedig azért érdemes felkészülnöd rá. Mutatok néhány ötletet, hogyan készülj fel az ideire.
Vannak a spontán írók, akiknek menet közben jön az ihlet, és csak leírják. És vannak a tervezők. Ők azok, akiknek minden válaszra szükségük van, mielőtt elkezdenének írni. Ha te is közéjük tartozol, akkor a Scene Cards módszert neked találták ki. Nem tudod, mi az? Segítek.
Több műfajban is olvasok, de azt hiszem, az utóbbi időkben a romantikus műfaj lett a kedvencem. Talán, mert jól esik, hogy eltereli a figyelmem az életem jelenlegi alakulásáról. És azért is, mert annyi jó romantikus regény jelenik meg manapság. Humorosak, ugyanakkor mégis mély mondanivalóval rendelkeznek. A szeretnivaló párosokról nem is beszélve.
Van, hogy azt hisszük, amit akarunk az a legjobb nekünk. Aztán jön valaki, aki elgondolkodtat. Vajon tényleg az a legjobb, amit eddig annak véltünk? Valóban ezt akarom mélyen legbelül is?
Az élet tele van döntésekkel. Némelyikről soha nem gondolkodunk el, hogy helyesen hoztuk - e meg, míg másokon éjszakákon át agyalunk. Talán dönthettem volna másképp? Talán akkor jobb lenne az életem? Ez persze akkor csap az arcunkba a leginkább, amikor a másik potenciális döntés újra megjelenik az életünkben. Kényszerítve rá, hogy eljátszunk a gondolattal...
A Romanovokat haláluk után talán nagyobb figyelem követi mint életükben, köszönhetően a számos tévhitnek, melyek szerint van, aki túlélhette a kivégzésüket. Szakemberek sora állítja, hogy ez lehetetlen, de azért még mindig akadnak, akik eljátsszanak a gondolattal.
Mi lett volna, ha...?
Az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg Daisy Goodwin regénye magyarul, amely Viktória királynő életéről szól. Egészen pontosan attól a pillanattól tárul elénk az egyik valaha volt legnagyobb királynő élete, amikor az addigi uralkodó meghal és a tizennyolc éves fiatal lány kerül a Brit Birodalom élére. Azóta már tudjuk a történelemből, mekkora uralkodó vált belőle, de a kezdeti évek nem kevés kihívást, intrikát és veszélyt hordozott magukban. Erről a néhány évről szól a könyv.
Nagyon sok könyvmoly ír blogot az olvasmányairól, vagy azért mert önmagának szeretné egy helyre összegyűjteni az élményeit. Vagy pedig azért, mert a hozzá hasonlóakkal szeretne beszélgetni a könyvekről, amelyeket elolvasott. De talán nem is annyira egyszerű megfelelő bejegyzést írni egy-egy történetről. Mi kerüljön bele? Mennyire spoilerezzen a szerző? Érdekel-e egyáltalán másokat, mi a véleményünk egy adott sztoriról? Ezek a gondolatok miden könyves bloggernek átfutnak legalább egyszer az agyán.