Az élet tele van döntésekkel. Némelyikről soha nem gondolkodunk el, hogy helyesen hoztuk - e meg, míg másokon éjszakákon át agyalunk. Talán dönthettem volna másképp? Talán akkor jobb lenne az életem? Ez persze akkor csap az arcunkba a leginkább, amikor a másik potenciális döntés újra megjelenik az életünkben. Kényszerítve rá, hogy eljátszunk a gondolattal...
Két szerelem. Két választás. Egy esély, hogy kövesse az álmait.
"Emilyvel sok minden történt, amióta tizenhárom évvel ezelőtt elvesztette két nagy szenvedélyét: a zenélést és szerelmét, Robot. Most pszichológus egy New York-i egyetemen, olyan válságba került diákoknak segít, mint amilyen annak idején ő maga volt. A férje, Ezra orvos, nagyon szereti Emilyt, szépen élnek. Boldogok. Remélik, hogy hamarosan gyerekük születik. De amikor egy tragikus eset túl élénken idézi fel Emily számára a múltat, és olyan múltbeli eseményeket, amelyekről remélte, már soha többé nem kerülnek felszínre, a nő tökéletes élete hirtelen a feje tetejére áll. Aztán Emily hall egy dalt a rádióban – a dal egy nőről szól, aki faképnél hagyta az énekest. A dallam és a hang is kísértetiesen ismerős. Lehetséges volna?
Emily két régi szenvedélye dübörögve tér vissza. Muszáj feltennie magának a kérdést: ki is ő valójában? És kihez fűzi sorsszerű szerelem?"
Jill Santopolo regényei mindig úgy hatnak az érzelmekre, ahogyan kevesek képesek. Korábban is olvastam már tőle ( A fény, amit elvesztettünk ) és akkor is érezhető volt, nem feltétlen olyan regényeket ír, amelyek végkifejletére elsőre számítanánk. A valós életre összpontosít. Néha hibákat követünk el, néha a nagy szerelem mégsem szól egy életre és megeshet, hogy szükségünk van egy második esélyre, hogy a jó döntést hozzuk és ne szalasszuk el újfent a boldogságot.
A Minden, ami utána jött tökéletes példája az életnek. Előre senki sem tudhatja, mely döntése, milyen következményekkel jár, és mennyivel lenne jobb, ha a másik irányba fordulna az életünk. Emily is pontosan azt hiszi, tökéletes mederben folynak a mindennapjai, amíg a múltja vissza nem tér. Vajon az elmúlt tizenhárom éve volt a tévedés? És jóvá teheti az akkor meghozott hibáit? Egyáltalán, hiba -e, ha csak később ragadjuk meg az esélyt a boldogságra? Nem tanulhatunk-e valamit az addig megtett úton is?
Amíg olvastam a regényt végig az járt a fejemben, hogy ha ezt másvalaki írta volna, biztosan kiszámítható lenne a cselekmény menete, de Jill Santopolo nem elégszik meg a tündérmese sztorival. A valós életet ábrázolja, minden fájdalmával, kétségével, hatalmas kérdőjeleivel és a maga szépségével. Az egész cselekmény egy nyitott könyv. Egészen a végéig nem tudhatja az olvasó Emily, melyik útra lép. Ez is egy hatalmas ereje ennek a történetnek. Nem az van benne, mint sok más regény esetében, ahol előre lehet gyanítani, mi lesz a folytatásban.
A karakterek emberiek. Minden hibájukkal, esendőségükkel és erejükkel. A főszereplő szerethető és könnyen tud azonosulni vele az olvasó. A mellékszereplők pedig épp annyi ideig vannak színen, amíg szükség van rájuk. Nem csupán időhúzásnak vagy összekötő elemnek vannak jelen, hanem azzal a céllal, hogy segítség a főszereplőt és a cselekmény menetét.
Amint befejeztem a könyvet, csendben ültem még egy darabig, mert nem csak Emily és a többi karakter élete és döntései maradtak meg bennem, hanem a sajátjaim is. Óhatatlanul elgondolkodik általa az ember az életén.
És mi értelme lenne egy regénynek, ha nem ez? Hogy hasson és gondolkodásra késztessen.
Nagyon tetszett benne a két szálon futó cselekmény, amely a lehető legtökéletesebben mesélte el a múltat, miközben a jelen alakulása is leköti a figyelmet.
Egyetlen hibája, - amennyiben létezik ennek a regénynek olyan - hogy a végső döntés egy része nekem lezáratlan maradt.
Szóval egy igazán szórakoztató, ugyanakkor mélyen elgondolkodtató regényt veszel a kezedbe, ha a Minden, ami utána jött olvasása mellett döntesz.
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a lelkizős sztorikat, az akadályok leküzdését, a jellemfejlődés ívének bemutatását, illetve szereti a zenét és a romantikus történeteket.
A Minden, ami utána jött biztosan magával ragad majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése